hirdetés
hirdetés
  • 728_90
  • gyulai_fiat_tipo_sedan_728x90_180131

C4- felelgetõs

Ilyesmi lesz a végeredmény, ha szerepet cserélünk az informatikus kollégával. (Olyasmi elképzelhetlen viszont a szerepcserében, hogy máskor meg a szerkesztõ informatikál, mert azt ember nem látja meg a neten, annyira nonszensz...)
Ilyesmi lesz a végeredmény, ha szerepet cserélünk az informatikus kollégával. (Olyasmi elképzelhetlen viszont a szerepcserében, hogy máskor meg a szerkesztõ informatikál, mert azt ember nem látja meg a neten, annyira nonszensz...)

Autókülsõ: mondjon bárki bármit, ez az autó szép. Egyedi formatervezés, kecses vonalak, fiatalos lendület sugárzik belõle. Tény hogy rafinált egy formája van. A mai világban amikor nagyjából ugyanazt a formát ragozzák, mégiscsak lehet valami újszerût kihozni az unásig ismert vonalakból. Hogy fiatalos lendület? Lehet. Mindenesetre ez a forma arra jó, hogy mindehol megnézzék az embert, pontosabban a fenét érdekli a bennülõ! Az autó, az a figyelem tárgya és ebbõl látszik hogy az autószabászatban is vannak megunhatatlan formák. A hátsó üveg egy merõleges és egy döntött darabból áll, mely igen formás megoldás, de a kilátás rajta nehézkes. Ki lehet látni rajta. De ez is része az extravaganciának: „nézzétek a faromat” a jelszó. Mit mondjak, elég õsi trükk- lásd willendorfi Vénusz méretes hátsója párezer év óta igazolja, hogy mi a figyelemfelkeltõ. Szóval ez is része az misztikus, nagy kavarásnak. Elõl a méretes fényszórókkal egy mérgeskigyóra emlékeztet, kifejezetten sportos autó benyomását kelti a szemlélõben. Naná! Erre megy ki a játék. Az ember ma már nemcsak a ruhájával igyekszik másnak mutatni magát: erre jó az autó is. Méghozzá az ilyen autó. Hiszen jármûforma és ember kölcsönhatása elképesztõ: ilyen autótól elvárják, hogy „sportos” is legyen. Nos szerintem legalább annyira, mintha én (a százhúsz kilómmal) izompólót, meg futócipõt húzok….

Belsõ: a Citroen dizájnerei beleadtak mindent, hogy elkápráztassanak minket újabbnál újabb megoldásokkal. A legszembetûnõbb a kormánykerék közepének fix helyzete, melyen különbözõ vezérlõ gombokat helyeztek el. Na ettõl francia! Mindig kell valami extravagancia, megkülönböztetõ szépségtapasz, faxni a fazonon. Ettõl is kedvelem. Innen szinte mindent vezérelhetünk: kezelhetjük a fedélzeti számítógépet, válthatunk rádióállomást, állíthatjuk a hangerõt. Ötletes. Aztán itt van a középen elhelyezett sebességjelzõ konzol, mely maga az ergonómia csúcsa. A cserélhetõ illatosító is praktikus. A fedélzeti számítógép egy informatikusnak könnyen és egyszerûen kezelhetõ, másnak megszokást igényel. Kibújt a szög a zsákból! Merthogy az informatikus, az egy külön mûfaj, mint a francia autó. Bezzeg én csak odabökök az ujjammal a szuper kütyühalmazba: valami mindig történik. Volt már olyan is, hogy a rádió szólalt meg. Ami miatt odaböktem. Egyébként is csak vézna makimajom ujj az, amelyik problémentesen, tisztán eléri azt a gombot, amit kell. Persze azt is állóhelyzetben. A tolatóradart megszerettük. A kényelemre nem lehet panasz, elõl is és hátul is elegendõ fej és lábtér van, 5 ember is nyugodtan autózhat akár nagyobb etapokat is. Ugyanakkor hiába a hatalmas elsõ ajtó, a beszállás a hátsó ülésre körülményes és nehézkes. Ne akarjunk hátra beszállni. Mi van? Közlekedjünk a csomagtartón át? A futómû sportos, az autó könnyen kezelhetõ nagyobb sebességnél is, kanyarsebessége élvezetes, de ha szép nyugodt tempóban akarunk utazni, azt is szereti. A kettes és hármas fokozat kifejezetten alkalmas egy kis pörgetésre, a teljesítmény itt érezhetõ leginkább. Arra van kitalálva… Úgy sejtem, hogy az egy kategóriában lévõ sportos autók jobban teljesítenek motorteljesítmény terén, de a C4 újításai kárpótolnak minket mindezért. Finoman fogalmaz az ipse: szóval szerinte lusta a kocsi? Szóval azért van a sok kütyü, encsem- bencsem, hogy feledtesse az elvárható erõt? Megjegyzem az életben ez a recept néha beválik: mutass erõt, aztán varázsold el, a partnert, hátha nem kell elõállni az igazsággal…

A féket elneveztük „bólogatós” –nak. Hirtelen és akkor nagyon fog, megszokást igényel. Ez utóbbit tartom valószínûnek: a kollégák szerint a fék erõs, de nem túl pontos. Az autó nyeli a benzint, de hiába a lóerõk, a városban nem tudjuk kihasználni. Ne is akarjuk. A Citroen szerint a városi fogyasztás 11.7 liter száz kilométerre, az érték helyes. Városon kívül (igaz, nagy forgalomban) már jobban teljesített, itt nagyjából 9 litert mértünk. Észlelt hiba: a csomagtartó felnyitásával sokszor meggyûlt a bajunk. A lezáráskor ugyanis egy jókorát kell nyomni rajta, hogy rendesen záródjon le, máskülönben nemigen nyílik fel. Ezt utólag (felnyitáskor) pótolhatjuk. Ez, barátom francia autó.. Városon kívül, erõs oldalszél hatása alatt az utastérben szélsüvítést hallottunk, melyen jót mosolyogtunk. A tesztautónál én is mosolygok. Bezzeg ha a tulajdonom sivalkodik!

További képek a galériában.

bézsé, kgy2005-10-26

hirdetés