hirdetés
hirdetés
  • 728_90
  • gyulai_fiat_tipo_sedan_728x90_180131

Sír és sör

A szakma szerint az egynapos kirándulásból akár útikönyvet is lehet összehozni, de tartózkodni szeretnék ettől a megoldástól.

 

Szárnyas nyíltól a gólyaszárnyas halfarokig (3)

 

 

svejk01.jpg

Nyugodtan leszögezhetjük, hogy Jaroslav Hasek, a Svejk írója legfeljebb grafomániás volt, kevésbé autómániás. Sőt, szerintem abban az időben igencsak csekély lehetett az ilyen beállítottságú írófélék száma. Autó mégis szerepel a számomra olyan kedves író remek könyvében: mindkétszer a szerencsétlen Biegler kadét álmodik négykerekűvel. Tudják, az a mamakedvence plusz önjelölt hadvezér, aki azzal dicsekedett tiszttársai előtt, hogy családi címerükben gólyaszárny és halfarok is szerepel, pedig otthon az apukája igazából nyersbőröket mázsált, ami - abban a korban legalábbis - nem túlzottan arisztokratikus foglalkozás volt. Az első ilyen álom ráadásul Budapestre érkezésük előtt lepi meg a hadtudományok ifjú titánját, aki sok habrolót evett és rá konyakot ivott, megszenvedve aztán a sajátságos menü minden káros hatását. Ha minden igaz, itt van a bajtársi fotón ő is. Mindenesetre a legkatonátlanabb egyén ott a szélén, mintegy véletlenül odakeveredve, ő Hasek, a katona.

svejk02.jpg

Hogy mindez miért is íródott? Valahogy indokolni kellett, miért is kerül szóba egy leginkább autóval foglalkozó internetes oldalon minden idők legderekabb katonája. Az indoklás rövidebb változata sokkalta prózaibb: a Porsche Hungária Skoda túrájának megkoronázásaként ellátogattunk az író, Jaroslav Hasek utolsó lakhelyére, Lipnicére.

A szakma szerint az egynapos kirándulásból akár útikönyvet is lehet összehozni, de tartózkodni szeretnék ettől a megoldástól. Inkább arról írnék, hogy a bejárt vidék –és általában a cseh táj, amit szerencsénk volt látni – mennyire változatos, dimbes – dombos, erdős, halastavas, sokkisfalus vidék. A legjobb jelző rá a nyugodt- ami vélhetőleg inspirálta kedvenc szerzőmet, plusz hasonszőrű barátait a „fontolva haladás” pártjának megalakítására, ami persze jellegzetes haseki fintor volt a világra.   

A falu maga egy hatalmas várrom tövében épült –ez az író önvallomása szerint inspirálta őt - és rendelkezett a művészvilág legfontosabb kellékével, néhány kocsmával. Hasek pedig gyorsan beszerzett a mindennapi ihlethez szükséges segédeszközt, egy közel tízliteres, vagyis igencsak túlméretes cserépcsuprot  a napi sörök szállítására.  

svejk03.jpg

Mindezt a tudnivalót az író unokájától is hallhattuk, aki igencsak hajazik a nagypapára, még humorában is. Tőle tudtuk meg, mennyire nem tudott mit kezdeni egyik államrend sem a minden séma alól kilógó íróval. Az unokának például katonatisztnek kellett lennie –gondolom ellensúlyozandó a nagyapai regényhős antikatona jellegét. Aztán a nyögvenyelős, hivatalos tiszteletadás jó példája volt az író nagy nehezen kiszenvedett szobra, amit sehogy sem tudott elfogadni a hatalom, sok évig  egy raktárban, majdnem ottfelejtve tartották, mert hasonlított a modellre. Hát igen, Hasek nemigen hasonlított egy viking vezérre sem, és ráadásul rövid életében arra azért mindig volt ideje, hogy fityiszt mutasson mindenféle aktuálisan hivatalos és nemhivatalos politikai eszmének egyaránt. Viszont Prágában és a környéken számtalan kocsma és vendéglátóipari egység viseli a nevét.

Mindenesetre sokat tudott az emberiségről: olyan házat választott lakhelyéül, aminek négy ki- és bejárata volt, vagyis mód adódhatott a gyors menekülésre.

 

svejk04.jpg

Sírköve, egy nyitott könyvet formáz. Igaz, a falusi temető legtávolabbi zugában van, de jó rálátással a kedvenc várromra és a négybejáratos házra, amit megvett és megengedte hogy több család beköltözzön, lakbért meg nem kért. Persze innen jól kivehető néhány kedvenc kocsma is. Ugyan egyik sem a Kehely-hez volt címezve, de jóféle sört mértek bennük. Kipróbáltuk. 

kgy2014-06-01

hirdetés