hirdetés
hirdetés
  • 728_90
  • 728_90_2

Teszt: Chevrolet Epica 2.0D AT

A Chevrolet Epica 2.0D AT még nem luxus, de már nem is csak nagydarab koreai. Dízellel megéri venni.
hirdetés
  • 300_250
  • 300_250
  • fiat_haszon_300x250_170411
KLASSZICISTA  EPICA   D-szegmensû, középkategóriás autó, mint a VW Passat, vagy a Honda Accord, öt és fél millió forintért vásárolható meg, innen indul az árlista. Kétliteres valamint két és fél literes soros hatos benzines, vagy kétliteres dízellel kapható, a dízel automataváltóval is kérhetõ – a tesztautónkban ez volt. 

Az alapmodellre nem mondható, hogy olcsóbb lenne a kategóriatársaknál, viszont a dízel már kedvezõ árú – fõképp most akciósan 5,8 millióért -, automatával pedig most (február eleje) szintén akciósan 6,2 millió forintért a piac egyik legjobb ajánlata. Már emiatt is érdemes kipróbálni, de az azért nem szerencsés, ha csak az ár motivál egy autó választásánál. 

                                           Chevrolet Epica: kellemes forma, elfogadható beltartalom
Az Chevrolet Epica megtestesíti a klasszikus autóépítési arányokat, hosszú az orr, hosszú a csomagtartó, lapos a szélvédõ. Ugyan ezt mondhatom annak, aki a SUV-ra gerjed, de attól tény marad. Mintha tényleg jót tett volna a névváltás, és nem csak az elfogadottság és az értéktartás miatt. De visszatérve a formára, az autónak van arca, nincsenek rajta formai gagyik, az emelkedõ övvonal, a nagyon jól sikerült farkép, és újra mondom, elsõdlegesen az arányok miatt jó látvány a klasszikus autókat szeretõ szemnek. Igaz a formánál jóval több kell ahhoz, hogy jó is legyen az autó. Elsõre a Chevy nem mutat hiányokat, egyenletesek a karosszériahézagok, szép a fényezés, jól össze van rakva. 

A 4,8 méteres hosszúság és az 1,45 méteres magasság bõven adott lehetõséget arra, hogy a laposan lejtõ szélvédõk között kényelmes utasteret alakítsanak ki. Bár igazán, hivatalosan az autó középkategóriás, de már ez a kategória is akkorára nõtt, mint 15 éve a nagyautók, így nagyautós az utastér térkínálata és kényelme – és tegyük hozzá, hogy a motorokat keresztben építik be, ez is segíti a hosszabb utasfülke kialakítását. Nem csak a külsõ formai megoldásokra futotta a nagy méretbõl, hanem belül is elengedhették magukat a tervezõk. Az ülések sokkal inkább  nagy fotelek, kényelmesek elöl-hátul és még tartásuk is van. 

Elöl hosszú a combot támasztó alsó rész, magas, a hátat jól támasztó a támla – a tesztautóban elektromosan állítható volt. A hely is rengeteg, akárcsak hátul, ahol kényelmesen döntött a háttámla, van karfa és jó sok térdhely. A felszereltségre sem panaszkodom, mind a 4 ablak elektromos mozgatású, elölre jutott ülésfûtés, automatikus vezérlésû a légkondi, van parkolóradar, cd-s mp3-as hifi, front- oldal és függönylégzsákok, de itt abbahagyom a felsorolást. 

                                              Ez már nem Daewoo Leganza rokon, ez Chevrolet  Epica

Szóval bõséges a helykínálat és komfort, kényelem szempontjából is igen jól áll az Epica, és még pakolóhelybõl is van elég, csak a kesztyûtartó kicsi. Az autó utasterébe jutó zaj mértéke is minimális, még autópálya tempón is nyugodt csend van bent. Ahol érezni, hogy nem prémium autóval van dolgunk, az a kárpitanyagok használata. A kisebb kategóriákban normálisnak vett egérszürke mûanyagok, ezüstös fémutánzatú díszek olcsó hatásúak. És még valami lemaradt, a belülrõl bowdennel nyitható csomagtartó. Elég nagy, a zsanérozása rejtett, tehát nem nyúlik bele a hasznos csomagtérbe, és teleszkópok tartják a helyén.  
  Meglátásom, hogy a dízelmotor plusz automataváltó párosítás minden autónál okoz egy kis lustaságot. Az ok egyszerû: a dízelmotor nehezebben pörög fel, mint a benzines, azaz késõbb reagál a gázra, valamint az automataváltó hidrokuplungjának is van késése az erõátviteli láncban. Ez a kettõ összeadódik és fõképp finomabb induláskor érezhetõ az árnyalatnyi késés egy hasonló benzineshez vagy kéziváltóshoz képest. Padlógáznál persze ez elmúlik, de az ember felnõve már nem áll egyfolytában a gázon. Egy szó, mint száz, nem vártam sokat az Epica hajtásláncától. De szerencsére itt is kellemesen csalódtam. A reakció-késés itt is adott, ami a vezetésben megszokás kérdése. A téli- valamint léptetõ üzemmódú programmal is ellátott ötfokozatú automataváltó jól sikerült darab, az áttételezése és a programozása is rendben van. Szépen vált, finoman gyorsítva gyorsan felpakolja a fokozatokat, nagyobb gázt adva pedig kitartja a fordulatot a gázelvételig. 

A dízel motor alapjáraton kissé zajos, és hidegen rezegteti a kasztnit, bemelegedve és haladva már hangban és rezonanciában nem érezni a dízelségét. Nyomatékos a motor, de kicsit nógatni kell, hogy dolgozzon, meg kell szokni, hogy a motor kevésbé gázérzékeny, de ez belefér az autó kényelmes-utazós stílusába. 90 km/h sebességgel haladva, ötödik fokozatban 1800-at, 130 km/h-nál szintén ötödikben 2400 f/perc értéket mutat a fordulatszámmérõ. Ez már beígéri a konszolidált fogyasztást, egy telitank a kocsi számítógépe szerint 650 km-re elég. Elsõsorban városi üzemben, hidegben, 10 liter volt az átlag, a városból kitjutva 7,5-8 literre mérséklõdik a fogyasztás. Ez kicsit több a mai top-technikájú dízeleknél, de az autó nagy, a váltó automata, így mégsem értékelem soknak.  
        A Chevrolet Epica kétliteres dízelmotorja, plusz az automata váltó  megköveteli a határozott bánásmódot

Az autó jellege már jelzi, hogy egy kényelmes, klasszikusan nagyautós középkategóriással van dolgunk, és ez a klasszikus autóépítési hagyomány nem törik meg a futómûhangolás, kormányzás terén sem. Az egyenesfutás nyugodt, a rugózás kifejezetten komfortos, a fekvõrendõrök nem sok vizet zavarnak. Vezetni is jó a kocsit, a mai autók gyenge pontja, a holtteres kilátás itt nem jön képbe, ügyesen oldották meg a tetõoszlopok elrendezését, profilját, még az A-oszlopok sem zavaróak, és a nagy tükör sem takar ki egy fél sávot – úgy gondolom tényleg átvették az irányítást az amerikai mérnökök, ezekben a dolgokban lehet megsejteni az autóépítési tapasztalatok meglétét. A nagy bõrhuzatú kormány is stíluselem, lehetne kisebb. A kormányzás a lágy rugózás ellenére pontos, hirtelen kormánymozdulatra rögtön reagál a kocsi.    Kinek igen, kinek nem: a sportautó kedvelõknek nem ajánlanám. És azoknak sem, akik szeretik a míves, ultrakifinomult autótechnikát, azt keressék máshol, itt bevált jelenkori megoldásokkal találkozni. Viszont aki szereti a jó értelemben vett kényelmes nagy – középkategóriás – autót, annak mindenképpen. Akkor is, ha esetleg a prémium márkák bolondja, viszont megunta, hogy egyfolytában az autóért kell izgulni. A Chevy értékvesztése már nem olyan drámai, mint a Daewoo-é volt, jobbak is az autók, ez szépen elterjed, így várható, hogy a márka értékvesztése folyamatosan javulni fog. Bár az Epica, pont olyan kategória, amely szeret veszíteni az értékébõl, a dízelmotorja némileg ezt a tendenciát ellensúlyozza.   Mûszaki adatok  
Motor, erõátvitel Hengerûrtartalom: 1991 cm3 Teljesítmény: 110 kW(150 LE)/4000 Nyomaték: 320 Nm/2000 Súly/teljesítmény arány: 10,5 kg/ LE   Karosszéria Négyajtós, ötüléses önhordó acélkarosszéria. Menetkész üres tömeg /megengedett össztömeg: 1570/2055 kg Hosszúság: 4805 mm Szélesség: 1810 mm Magasság: 1450 mm Tengelytáv: 2700 mm Csomagtér ûrtartalma: 480 l Üzemanyagtank: 65 l                                                                                                 Menetteljesítmények Gyorsulás 0-100 km/h: 10,1 s Végsebesség: 207 km/h Tesztfogyasztás: 9,4 l/100 km



Kapcsolódó cikkek: 

Új Chevrolet HHR

Új Chevrolet kisautó

Itt az új Chevrolet dízelmotor


Kapcsolódó oldalak:

A Chevrolet Magyarország hivatalos weboldala

Ajánlott Chevrolet kereskedés

A cikk teljes terjedelme az okauto.hu-n olvasható.

Kép/szöveg: Dombóvári Mihály2008-02-13

hirdetés

Ajánlott olvasnivaló