Honda

Az 1948-ban megalapított márka már 1970-ben létrehozta önálló biztonságtechnikai kutatócsoportját, 1971-ben pedig az elsõ légzsákkísérletek is elkezdõdtek. A cél a lehetõ legtökéletesebb utasvédelmi rendszer megalkotása volt, így a zsákok anyaga, elhelyezése és a hozzájuk kapcsolt elektronika csakis saját fejlesztésű lehetett.

1987-ben a japán gyártók között elsõként a Honda mutatta be vezetõoldali légzsákját, de 1990-ben az utasoldalival is elsõként jelent meg. Egy évvel késõbb már valamennyi Honda frontlégzsákokkal készült, 1998-óta pedig az i-SRS-rendszer már két fázisban, az ütközés mértékének, az utas testalkatának és üléshelyzetének figyelembevételével működteti a zsákokat. Ma már az oldallégzsákok is alapárasak valamennyi Hondában, a legtöbb modellben pedig függönylégzsákok is vannak. A márka mérnökei jól tudják, hogy a biztonság nemcsak az autó utasainak megóvásáról szól: 1998-óta különös figyelmet fordítanak a gyalogosgázolások sérüléseinek minimalizálására, így autóik elsõként és sokáig egyedüliként szerezték meg a töréstesztek legjobb gyalogosvédelmi minõsítéseit.

A Honda autói légzsákrendszereikkel, elektronikus menetstabilizáló elektronikáikkal ma is a biztonságtechnika élvonalát képviselik, sõt lassan a márka motorkerékpárjai is felzárkóznak. A 2006-õszétõl sorozatban gyártott motoroslégzsák igazi kuriózum, de a Honda blokkolásgátlóval kombinált aktív fékerõelosztói és integrált (mindkét kereket egyszerre fékezõ) fékrendszerei is sokat tehetnek a motorosokért. A Honda 41 000 négyzetméteres biztonsági laborjában akár nyolc pályán, bármely irányból ütköztetõk az autók, sõt a cég saját fejlesztésû tesztbábuival az utasok és a gyalogosok védelmét, de akár a különbözõ méretû autók ütközéskori viselkedését is vizsgálni tudják. A Honda a védelmi és megelõzõ rendszereken túl fejleszteni kívánja a biztonságos és felelõsségteljes vezetési kultúrát is.

/Forrás: márkahonlap/